Sövény

A sövény egymás mellé sorban ültetett növényekből nevelt, természetesnek hagyott, vagy formára nyírt, zárt alakzat. Általában különféle területek körbekerítésének, elhatárolásának hagyományos alternatívája a sövényültetés. Parkokban, közterületeken és kertekben, az utak, sétányok, egyéb terek szegélyezésére, terek, térformák kialakításra is telepíthetünk sövényt. A gyümölcstermesztésben a különféle sövényformák általánosan elterjedt művelésmódok, ugyanakkor szép példái vannak a tisztán esztétikai igényekből létrehozott és nevelt sövényeknek, növényszobroknak is.

Milyen növényekből nevelhetünk sövényt?

Gyakorlatban a cserjék 90%-ából, és a fás szárú növények közel 80%-ából már készítetek sövényt a kertészek. Tehát a tapasztalat szerint az ember még a 30-40 méter magasra növő fákból is kontrol nélkül sövényt formál. A gyümölcstermesztésben elterjedt művelés mód.

Hány év alatt lesz kész a sövény?

Az egymás mellé sűrűn sorba ültetett növények fajtától függően 2-10 éven belül nevelhetők a kívánt méretű jól záródó sövényformára. Abban az esetben, amikor lassú növekedésű cserjéből (buxus) nevelünk sövényt, a kívánt látvány eléréséhez 8-10év szükséges, de a sövény fenntartására a továbbiakban kevés energiát kell fordítani. Ha erős növekedési erélyű fákból (szilfa-csodasövény) kívánjuk megformálni sövényünket, az garantáltan 2 év alatt 2-3 méter magas lesz, ám a későbbiekben is agresszíven növekedik, mind a gyökérzet, mind a föld feletti rész. Az ilyen sövénynek a kordában tartása ember feletti erőfeszítéseket kívánhat a jövőben.

A gyakorlatban melyek az elterjedt sövénytípusok?

Gyümölcsöt termő ültetvényben alkalmazott sövényformák:

  • Hungária sövény
  • Ferdekarú sövény
  • Haag sövény
  • Palmetta sövény
  • Bouche-Thomas

A közterületeken, magánterületeken és kertekben megtalálható sövénytípusok:

  • Brutál sövény (bármilyen nagyobb terület áthatolhatatlan körbekerítésére)
  • Csoda sövény (nagy területek határolására)
  • Ehető sövény (pl. méz almácska, ribizli, egres, japán rózsa, csipkebogyó, kökény, somtermésű ezüstfa, homoktövis, alma, körte, birs, füge, som, naspolya növényekből)
  • Sövényrózsa (Rosa rubiginosa, Rosa eglanteria, Rosa Queen Elisabeth, futó rózsák)

Természetes sövények örökzöldekből:

  • Fenyősövény (Picea glauca Conica, Pinus nigra Fastigiata, Pinus mugo)
  • Thuja sövény (Thuja occidentalis Smaragd, Malonyana, Fastigiata, Columna,  Spiralis, Globus, Danica, Tiny Tim, stb.)
  • Tiszafasövény (Taxus baccata Fastigiata fajták, David, Hilli, Melfard, Taxus x media fajták, stb.
  • Ciprus-Hamis ciprus sövény (Cedrus Atlantica fajták, Chamaecyparis lawsoniana egyes kompakt növekedésű fajtái, obtusa fajták)
  • Boróka sövény, csak tűző napra ajánljuk (Juniperus chinensis, communis, scopulorum, squamata, virginiana bizonyos gyenge növekedésű fajtái)
  • Lomblevelű örökzöld sövény (Ilex, Buxus, Rododendron, Euonymus, Mahonia Prunus laurocerasus, Pyracantha, Skimmia, Viburnum egyes gyenge növekedésű fajtái)

-Nyírott sövények örökzöldekből
Erre a célra a legtöbb örökzöld növény alkalmas, pl. fenyők, tiszafák, tuják,  óriástuják, leyland ciprusok, ciprusok, hamisciprusok, borókák.

-Természetes sövények lombhullató növényekből
A rendelkezésre álló terület adottságaihoz igazodva olyan cserjékből válasszunk, amelyek kifejlett állapotukban metszés nélkül jól elférnek a területen, pl. tűztövis, mályvacserje, keskenylevelű ezüstfa, aranyvessző, jázmin, orgona, rózsalonc.

- Nyírott sövények lomhullató növényekből
A legtöbb erőteljes növekedési erélyű cserjéből, és a lombos fák nagy részéből rendszeres nyírással szép sövényt nevelhetünk, pl. szil, gleditsia, kökény, fagyal, mályvacserje, ezüstfa, aranyvessző, orgona.

Kerítés helyett tudok-e nevelni áthatolhatatlan sövényt?

Arra alkalmas tulajdonságú növényekből valóban áthatolhatatlan sövényt nevelhetünk. KLIKK

Milyen betegségektől és kártevőktől kell megvédenünk a sövényünket?

Amennyiben a megszámlálhatatlan növényfajtából szerencsésen választjuk ki a sövénybe ültetett fajtákat, előreláthatólag semmi féle vegyszeres növény védelmet nem kell végezni a jövőben. Ha átgondolatlanul válassza ki az alkalmazott növényfajokat, akkor rendszeresen problémát jelentenek majd a különböző betegségek és kártevők.  KLIKK


Hiányos lett a sövényem, hol rontottam el?

Amennyiben szakszerűen előkészítette a területet, a megfelelő időben első osztályú csemetéket telepített és kellően gondját viselte a sövénynek ilyen probléma nem fordulhat elő. A leggyakrabban előforduló problémák:

  • szakszerűtlen talaj előkészítés
  • rossz telepítési időpont (szabad gyökerű szaporítóanyag esetén)
  • körültekintés nélkül kiválasztott növényfaj (figyelembe kell venni pl. a talajkémhatást, a fényviszonyokat, az adott terület páratartalmát, stb.)
  • heterogén minőségű szaporító anyag felhasználása
  • vízhiány miatt fellépő pusztulás
  • betegségek, és kártevők (tripsz, pajzstetű, levéltetű, különféle gombák, stb.)
  • ember és háziállatok (pl.vizelet) okozta károsítások

Hogyan gondozzam első évben a sövényemet?

A telepítés utáni évben minden esetben fokozott figyelem, és hibátlanul elvégzett gondozási munkák szükségesek. Mivel az újonnan telepített sövény növények gyökérzete a talaj felszínéhez közel van, már a megeredés is kockázatos öntözés nélkül. A megeredt növények is bármikor kiszáradhatnak öntözés nélkül szárazabb nyarakon. Tartsuk a talajt gyommentesen, szükség esetén védjük meg növényeinket a kártevőktől és betegségektől. Optimális esetben a növényeket már az első évben vissza kell vágni.

Meg lehet-e oldani a sövény automata öntözését?

Természetesen igen, a gyakorlatban már a sövénytelepítéssel együtt kiépítik az öntözést biztosító csepegtetőcsöveket. Az öntözés kiépítése és automatizálása az átlag ember számára túl komplikált feladat. KLIKK

Mikor kell metszeni a sövényt?

Az újonnan telepített sövényt az első években rendszeresen rövidre visszavágjuk, abból a célból, hogy sűrűsödjön. Később a fajták növekedési erejétől függően évente általában 3-6 nyírás szükséges.

Milyen magasra nevelhetem a sövényemet?

Józan, átgondolt növényválasztással az igényeknek megfelelő magasságú (akár 6-8 méter) sövényt nevelhetünk. Nyilvánvaló, hogy magasabb sövényt a természetben is méretesebbre növő fákból alakíthatjuk ki.

Miért pusztul ki a sövény mellett a gyep?

Normális esetben a sövényhez közel a gyepnek ki kell pusztulnia, hiszen a sövény agresszívebben veszi fel, mind a tápanyagokat, mind a vizet a talajból. A méretesebb sövény erőteljesen árnyékol, ez már önmagában is a gyep megritkulását eredményezi.