Park

A parkok általában szabadon bejárható közhasználatú zöld területek. A parkok külső, természetes terek, melyek különféle minőségű rekreációs, mentális és társadalmi funkciókat biztosítanak.
Jellegzetes park típusok

  • Nemzeti park: Olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
  • Natúrpark: A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe.
  • Ökopark: Azok a vállalkozások használhatják ezt a kifejezést, amelyeknek komplex működése elhanyagolható környezetterhelést ígér, a meglévő természetes környezeti egyensúlyba úgy illeszkedik, hogy azt nem zavarják meg.
  • Vidámpark: Olyan szabadtéri park, amely jellemző szórakozási lehetőségeket, például hullámvasutat, körhintát vagy céllövöldét, stb. kínál.
  • Élménypark, kalandpark: Az élménypark és a kalandpark elnevezések rendszerint a szórakoztató parkok modernebb, technológiailag fejlettebb, illetve dinamikusabb, izgalmasabb attrakciókat kínáló típusaira utalnak.
  • Kultúrpark: Elsősorban belterületen, díszítő és üdülési céllal létesített nagyobb parkok, amelyek egyben a szórakozás, művelődés és sport intézményeit is magukban foglalják.
  • Ipari park (ez más, ide nem tartozik)
  • Városi díszpark: Belterületen, elsősorban díszítő céllal, csak rövid ideig tartó pihenésre szolgálnak.
  • Üdülő parkok: Belterületen kialakított parkok, felnőttek napközi üdülésére és a gyermekek igényeinek megfelelő játékokkal épített tér.
  • Gyermek parkok: Az üdülőpark különös formája, elsősorban gyermekek játékai részére berendezve, a különböző korcsoportok igényeinek figyelembe vételével.
  • Fasorok, sétányok: Fák, amelyek egyaránt szolgálnak díszül és kikapcsolódásra.
  • Kultúrpark: Elsősorban belterületen, díszítő és üdülési céllal létesített nagyobb parkok, amelyek egyben a szórakozás, művelődés és sport intézményeit is magukban foglalják.
  • Sportparkok: A kisebbek belső területen, a nagyobbak esetleg külterületen, a sportpályákon túlmenően, azokat övezően üdülőpark jelleggel kialakítva.
  • Középületek kertjei: Rendeltetésszerű használatuknak megfelelően berendezve (iskola, kórház). Ezek legtöbbször a díszítő célt és az üdülőpark jelleget egyesítik.
  • Lakóházak, lakótömbök, soklakásos lakóházak kertjei: (előkertek a ház és az utca közt, oldalkertek, hátsókertek). Céljuk: védelem, szép környezet, üdülés, játék biztosítása.
  • Erdőparkok: Külterületen, általában nagyobb méretben, erdőszerűen ültetett, de kifejezetten üdülési célra létesített jól megközelíthető parkok, ahol a látogatók hosszabb időt, félnapot vagy többet, ahová kirándulnak.
  • Védőterületek: Az egész település szélvédelmét, ipari és lakóterületek elválasztását, lakóterületek védelmét szolgálják ipartelepek, benzinkutak, raktárterületek, a mozgó vagy nyugvó fogalom területei, vasutak káros vagy zavaró hatásai ellen, de lehetnek egyes városrészek, esetleg egyes üzemek védelmét célzó területek.
  • Botanikus kertek, állatkertek, növénykertek: A településen túlterjedő, országos vagy táji jelentőségű intézmények, egyben zöldterületi funkciójuk is van.
  • Ifjúsági táborok, sátortáborok, kemping: A településen kívül létesített üdülés célú zöldterület.
  • Emlékparkok, sírkertek, temetők: Külterületen létesített egészségügyi intézmények, amelyek ugyanakkor a zöldterület szerepét is betöltik korlátozott használattal.
  • Erdők: Elsősorban gazdasági, termelési céllal létesített, de bizonyos korlátozással üdülésre is használható zöldterületek, amelyek egyben más rendeltetést is betölthetnek, pl. védősávok lehetnek.
  • Regionális park: 150 hektár terület felett, melyek jellemzően erdőterületek, zöldterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek.
  • Városi park, területe 30 - 150 hektár.
  • Körzeti közpark, területe 10 - 30 hektár.
  • Közpark, területe 3 - 10 hektár.
  • Lokális közpark, területe 300m2 és 1 hektár közötti.
  • Közkert, maximum 300 m2 zöldterület jelent.

Nemzeti park
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
Magyarországon 1973 ban hozták létre az első Nemzeti Parkot, ez a Hortobágyi Nemzeti Park volt. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területeket osztályozó rendszere II-es kategóriába sorolta a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Utolsóként az Őrségi Nemzeti Park alakult meg 2002-ben.
Hazánk nemzeti parkjait az Igazgatóságok irányítják. Ezek működési területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet határozza meg. Az egyes Igazgatóságok a működési területükre eső nemzeti park mellett ellátják valamennyi tájvédelmi körzet és országos jelentőségű természetvédelmi terület természetvédelmi kezelését is.

Hortobágyi Nemzeti Park központ Debrecen

Kiskunsági Nemzeti Park központ Kecskemét

Bükki Nemzeti Park központ Eger

Aggteleki Nemzeti Park központ Jósvafő

Fertő–Hanság Nemzeti Park központ Sarród

Duna–Dráva Nemzeti Park központ Pécs

Körös–Maros Nemzeti Park központ Szarvas

Balatoni-felvidéki Nemzeti Park központ Csopak

Duna–Ipoly Nemzeti Park központ Budapest

Őrségi Nemzeti Park központ Őriszentpéter

Natúrpark

A natúrpark Magyarországon a nemzeti park, tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület mellett a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája. A natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. A natúrpark települési önkormányzatok és magánszemélyek összefogásán alapuló, közalapítvány vagy egyesület által fenntartott, kezelt terület. A védettségi kategóriák között a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között áll. Hazánkban már a törvénymódosítást megelőzően, 1997 óta jelentek meg – spontán módon és rendezetlenül – natúrparkok, az európai hasonló szervezetek mintájára, mint új típusú öko-turisztikai szervezetek. Kialakításuk céljából a magyarországi és szomszédos országbeli önkormányzatok az utóbbi években sorra hozták létre különböző, elsősorban idegenforgalmi célkitűzésekre koncentráló társulásaikat – a határ menti pályázati lehetőségek kiaknázásával. A natúrpark mindig alulról induló kezdeményezésen alapul, célja az adott védettséget élvező térség kíméletes, fenntartható fejlesztése. A legfontosabb jellemezői:

  1. egységes kultúrtáj, egységes arculattal
  2. jelentős természeti értékekkel rendelkezik, általában tájvédelmi körzet területén fekszik
  3. a fenntartható fejlődés elvére építő komplex területfejlesztést, valósit meg
  4. léte a települések és egyéb térségi szereplők közötti együttműködésből fakad
  5. működése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között
  6. a táj - elsősorban a természet szépsége által - a szelíd turizmusra, a pihenésre és üdülésre különösen alkalmas
  7. az üdülést, a pihenést szolgáló háttér-infrastruktúrával rendelkezik
  8. olyan jogi személyiségű szervezete van, amely a céloknak megfelelően egységesen tervezi, fejleszti, hasznosítja, gondozza, védi és irányítja azt.

Hivatalosan minősített natúrpark akkor lesz egy terület, ha a törvényben foglaltak szerint szükséges szakmai dokumentumok benyújtása után a környezetvédelmi miniszter hozzájárul a működéséhez.
Hivatalosan minősített natúrparkok:

  1. Vértesi Natúrpark
  2. Írottkő Natúrpark
  3. Sokoró-Pannontáj Natúrpark
  4. Cserhát Natúrpark
  5. Szatmár-Beregi Natúrpark

Nem kértek minősítést:

  1. Ipolymente-Börzsöny Natúrpark
  2. Hármashatár Natúrpark
  3. Kerkamente Natúrpark
  4. Körösök Völgye Natúrpark Egyesület
  5. Nagy-Milic Natúrpark
  6. Soproni-hegység Natúrpark
  7. Ráckevei Kis-Duna Natúrpark

2005-ben nyolc natúrpark alakította meg a Magyar Natúrpark Szövetséget.

Ökopark
Az öko jelző divatos, sokszor hallott kifejezés, azok a vállalkozások használhatják ezt a kifejezést, amelyeknek komplex működése elhanyagolható környezetterhelést ígér, a meglévő természetes környezeti egyensúlyba úgy illeszkednek, hogy azt nem zavarják meg. A környezeti egyensúly az anyagok és energiák felhasználásának ciklikusságára utal, ahol a természetből kinyert nyersanyagok felhasználás után károkozás nélkül olvadnak vissza a természetbe. Környezeti hatásai oly csekélyek, hogy az nem jelent maradandó károkozást, csak annyit, amennyit egy élőlény okoz azzal, hogy táplálkozik és ürít, él és elpusztul.
Tájékoztatásul egy elképzelt ökopark működésének céljait  ismertetjük:

 
  • Lehetőséget teremtünk a jellegzetes táj újszerű tematikus bemutatására (vizes élőhelyek, galéria erdő, mező, szántó stb), annak sajátos fajaival, ökológiai összefüggéseivel.
  • Különböző korosztályok részére a természet folyamatait kézzelfoghatóan bemutatjuk (természetismereti és készségfejlesztő játszópark megvalósításával).
  • Működés közben bemutatjuk a fenntartható vidékfejlesztés technológiai alternatíváit (nap és szélenergia, szelektív szemétgyűjtés, komposztálás, komposzt WC, gyökérzónás szennyvíztisztítás stb).
  • A gyakorlatban bemutatjuk és oktatjuk a biokertészkedés fortélyait (zöldség, gyümölcs, fűszernövény, gyógynövény termesztés).
  • Kialakítjuk és fenntartjuk a régi magyar tájjelegű gyümölcsfajták gyüjteményét.
  • Fenntartjuk az ősi gabonafélék és a ritka és védett gyomfajok géncentrumát.
  • Lehetőséget teremtünk a hagyományos háziállatok testközeli megismerésére (állatsimogató karám keretein belül).
  • Ősi kézműves mesterségek bemutatása és tanítása különböző rendezvényeken.
  • Lehetőséget teremtünk a színvonalas népkultúrából táplálkozó valamint természetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására (pl. táncház, ökofesztivál).
  • Régi magyar „sportoknak”, közösségi játékoknak helyszínt biztosítunk (íjászat, méta stb.).
  • Olcsó és színvonalas szálláshelyeket alakítunk ki diákok és családok számára.