Öntözőrendszer

Az automata öntözőrendszer pontosan az a dolog, amit a neve is jelent, önállóan öntözi a területet.

Miért kell öntözőrendszer a kertembe?

Talán azért, mert megváltozott a világ, és már nem érzi jutalomnak egész nyáron, a napi munka után az órákig tartó locsolást, ha elege van abból, hogy a megbízott rokonnal konfliktusba kerüljön minden távolt töltött hosszú hétvége és szabadság után, mert valamiért kisült a fű a kertből az állított gondos öntözés mellett is. Ha nem akar minden ősszel új füvesítésbe kezdeni, ha el szeretné kerülni a sok hiábavaló beszédet. Ha a fűnyíráson, és a mindig szép zöld fű élményén kívül más gondot már nem kíván vállalni, készítessen profi automata öntözőrendszert a specialistával. KLIKK

Mennyibe kerül, megéri ez nekem?

Nézőpont kérdése az is, kinek mi éri meg, így egy öntözőrendszer is lehet áldás, és lehet hatalmas csalódás is. Kettő év működés után a rendszer a bekerülési költségét ledolgozza, innentől ingyenesnek tekinthető a működése, ha az addig kézi öntözéssel töltött órákat és óradíjakat összeadjuk.

Mennyire bonyolult dolog ez?

A technika iránt érdeklődő, műszaki tervezésben jártas emberek számára az automata öntözőrendszer egy egyszerű mechanizmus. Az átlagember számára viszont átláthatatlanul komplikált a működési elv, a tervezési részproblematikák a rajzolástól a kalkulációkig, és a szerelvényezés is. A profin megtervezett és szerelvényezett öntözőrendszer mindig drágább mint sok másik ajánlat, de ez nem kell hogy fejfájást okozzon Önnek. A jól működő rendszer hibátlanul öntöz, egyéb tennivalót nem kíván Öntől, mint néha ki vagy bekapcsolni, vagy még ezeket sem. 

Öntözőrendszer főbb részei

  1. vízforrás (kerti csap, kút,tartály, szivattyú
  2. vezérlő automatika
  3. mágnes szelepek
  4. csövek
  5. szórófejek

Kiegészítő részletek

  1. külön vízóra
  2. főcsap, fagycsap
  3. szűrő
  4. visszacsapó szelep
  5. elosztóház és az osztó szerelvények
  6. mesterszelep
  7. elektromos vezetékek, vezérlő kábelek
  8. fittingek
  9. esőérzékelő
  10. nyomáskiegyenlítő tartály, vagy átfolyásszabályozó
  11. vízkonnektor, vagy egyéb kerticsap
  12. automata leeresztő
  13. nyomáscsökkentő
  14. segédanyagok (teflon, szilikon stb).

Üzembiztos egyáltalán?

Ha a tervezésnél, és az öntözőrendszer kiépítésénél minden adott és ott jellemző tényezőre gondolunk, a működő öntözőrendszert folyamatosan és szakszerűen karbantartjuk, a működés problémamentes lesz.  Ha nem így történik, a gondok szép sorban nyilvánvalóvá lesznek.

Mennyi dolgom van vele?

Tavasszal üzembe kell helyezni, a fagyok előtt le kell zárni és téliesíteni a rendszert. Ha kíváncsi gyerekek, vagy netán kutyák is laknak a kertben, abból általában gondok lehetnek.

Milyen szórófejeket válasszak?

Attól függ a választás, milyen területet öntözünk: füvet, veteményest, ágyást, bokrokat, vagy sziklakertet, lejtős vagy sík területet, kicsit vagy nagyot, szabályosat vagy formátlant
A nagyobb gyártók minden, a gyakorlatban előforduló problematika megoldására kínálnak terméket. Amennyiben kérdése volna, kérje munkatársaink segítségét. KLIKK

Mi az a kalapácshatás?

Ez egy olyan kártékony valami, amiről talán azok tudnak a legpontosabban fogalmat alkotni, akiknek egy pontatlan ütés után a kezében már egyszer elsült, visszaütött egy a fejszének, vagy kalapácsnak a nyele. A csövekben is ehhez hasonló erőhatás jöhet létre speciális helyzetben pl. a szivattyú beindulása után, hosszú csőben a magasra emelt vízoszlop nyomása visszahat (visszaüt).

Milyen méréseket szükséges elvégezni a tervezéshez?

A kijelölt vízforrást próbaüzemben le kell tesztelni, több nyomás értéken mérünk vízhozamot. Az öntözendő területről részletes, méretarányos alaptérképet szükséges készíteni, ha ilyet nem tud rendelkezésre bocsátani megrendelő. A meglévő területrészleteket, vagy a kertépítési tervet öntözhetőség szempontjából értelmezni kell. Ez után a tervezési segédletekre, és a gyakorlatban szerzett tapasztalatokra figyelve elkezdődhet az öntözőrendszer tervezése.

Mik a leggyakoribb hibák?

  1. Tervezéskor nincs tartalék vízmennyiség kalkulálva
  2. Rossz  terv miatt rossz szórófej kiosztás
  3. Tervektől eltérő pontatlan kivitelezés
  4. Homokos, vagy nagy vastartalmú víz
  5. Aszálykor süllyed a nyugvó talajvízszint, és amikor a legjobban kellene locsolni, a rendszer üzemképtelenné válik
  6. Mágnes szelepek eliszaposodnak
  7. A tulajdonos, vagy mások áskálódás közben elvágják a csöveket
  8. A kutya szétrág ezt-azt
  9. Működő szórófejekre ráhajt valaki autóval.
  10. Figyelmetlen téliesítés, vagy annak elmaradása okán szétfagy ez-az
  11. Mikro csövekbe ereszteni a teljes üzemi nyomást
  12. Csőrendszer keresztmetszete évek alatt leszűkül
  13. Megnőnek a fák, bokrok, és kitakarnak
  14. Alacsony kiemelkedésű szórófejek beépítése esetén mindent borít a le nem vágott fű
  15. Alaptalaj bizonyos helyeken nem vízáteresztő, a terület eliszaposodik.
  16. Rossz programozás
  17. Pontatlan az esőérzékelő beállítása
  18. Uralkodó széljárás be nem kalkulálása
  19. Eltömődő fúvókák
  20. A víz áztatja a falakat, ne adj isten a szomszédét
  21. Programozgat, szerelget, állítgat a tulaj
  22. Idővel lesüllyed a tömörítetlen talaj, a fűnyíró aprítja a magasra kerülő szórófejeket
  23.  A burkolatok mellett nyáron kiég a fű

Ha segítségre van szüksége, kérje szakemberink segítségét! KLIKK

Az automata műtrágya adagoló készüléket megéri-e az öntözőrendszerhez csatlakoztatni?

Igen, ez egy praktikus dolog, de csak abban az esetben, ha abba a megfelelő műtrágyát töltjük.

A rendszeres öntözés a talajban meglévő tápanyagok gyors kimosódásával jár, a fű zöldje fakul, sárgul a fű, tehát gyakrabban pótolni kell tápanyagokat. Teljesen helyénvaló, amikor az öntözővízzel együtt automatikusan, kis mennyiségben a tápanyagok is kijutnak a területre. Amennyiben felkeltette érdeklődését ez a megoldás, keressen minket. KLIKK