Kétnyári növények

Olyan lágyszárú növények csoportja, melyeknek élet ciklusa éghajlatunkon kettő év.  Az első évben a kétnyári növények vegetatív részeket (gyökér, szár, levél) fejlesztenek. Ebben az állapotban áttelelnek, és a következő évben fejlesztik ki generatív részeiket (virág, mag). Sok faj számára a téli hideg hatás (jarovizáció, vernalizáció) alapvető feltétel a generatív folyamatok beindulásában. A kétnyári növények között találhatjuk a tavasz legkorábban virágzó dísznövényeit, de ide sorolhatunk különböző közismert fajok mellett közismert zöldségnövény fajokat is (pl. sárgarépa, petrezselyem, zeller, káposzta, karalábé, saláta, bimbóskel, feketeteretek, kömény).

Milyen dísznövények tartoznak ebbe a csoportba?

Török szegfű, Dianthus fajok, Százszorszép, Ökörfarkkóró, Árvácska, Sárgaviola, Díszkáposzta, Nefelejts, Harangvirág, Gyűszűvirág, Koriander, Angyalgyökér (Angelica), Ikravirág, Dercevirág, Oregánó, Verbena, Bakszakáll, Ezerjófű.

Hogyan használjuk fel a kétnyári növényeket a kertépítésben?

Általánosan bevett gyakorlat közterületeken és magán kertekben is, hogy a kétnyári növényeket ősszel ültetik a virágágyakba. Mindaddig e növények díszlenek az ágyásokban, amíg nyár elején az egynyári virágokat kiültetik helyettük.

Meg tudom e szedni a magot?

Ez teljesen természetes, általánosan elterjedt egyszerű dolog.  A legtöbb kétnyári növény magja nagyon kicsi, ezért kellően érett állapotban, de amikor a magház még zárva van, virágszárral együtt levágjuk a felső részt. Ezeket szellős, száraz, meleg helyen szárítjuk oly módon (pl. papír alátéttel), hogy a kipergő magokat ne veszítsük el. Megszedett magokat elvethetjük, vagy száraz jól szellőző csomagolásban tároljuk.

Mikor kell elvetni a kétnyári növények magját?

Magvetésüket július-augusztusban célszerű elvégezni, így őszre már kifejlett, erős palántákat ültethetünk az ágyásokba.

Meg tudom e nevelni a kétnyári növény palántát?

Amennyiben nagyobb virágágyásokat szeretnénk beültetni, mindenképpen megéri saját kezűleg megnevelni a palántákat. Általában a kétnyári növények magvai igen kisméretűek, ezért nagyon finoman előkészített talajba vessük. Amennyiben kellően megoldjuk az öntözést és a gyomtalanítást, akkor garantáltan sikerül.

Hogyan teleltessem át az árvácskát?

Az idejében elvetett magokból, tűzdelés után általában erős palánták fejlődnek, melyek külön takarás nélkül is áttelelnek. Amennyiben gyengébbnek látjuk a növényeket, lomlevelekkel, fenyőgallyal lazán takarjuk, vigyázzunk arra nehogy befülledjenek a növénykék.

Miért van az, hogy a május közepén-végén az addig gyönyörűen virágzó árvácska elkezd tönkremenni?

Ez az állapot mindig az időjárás függvénye, a szélsőségesen erős napsugárzás, a száraz levegő, a magas hőmérséklet hatására a növény felhevül, sok vizet veszít, kritikus állapotban sokkot kap. Ezután már nem szépül vissza a növény, rövid időn belül elpusztul.

Hogyan lehetséges az, amikor egy csomag pl. sárga árvácska magot vásárlok, akkor a kikelő növények mindegyike egyforma sárga virágokat hoz? Amikor én gyűjtök magot mindenféle színű lesz belőle?

Kisebb kertekben így is kell lennie, hiszen a rovarok bemásznak a kerítésen, és fegyelmezetlenül össze-vissza mászkálnak a virágokon egész nap. Mászik a’bitang’ a violára is, meg a nárciszra, a jácintra, meg bújik a rózsabimbóba, aztán belemászik és megrontja a liliomot is. Kicsit kikapcsolódik a gyümölcsfákon, a meggyfán, a birsalma virágain, az alma és körtefákon, összekeveri a virágok porát alaposan. Ezek után nem kell csodálkozni azon, hogy két árvácska sem lesz egyforma színű. (és azt még számba se vettük, hogy járkál a szomszédba is, végig a kerten, az utcában, s még ki tudja merre.
Amennyiben szín azonos magvakat szeretnénk, el kell rejteni a rovarok elől a virágokat (pl. betakarjuk, tüllzacskóba kötjük a növényt, vagy teljességgel kizárjuk a házból, és egyáltalán nem engedjük be a rovarokat), majd amikor kell, tiszta ecsettel végezzük el jó virágporral a megporzást saját magunk.
Az is jó taktika, ha nagyon messze (ahová már nem csavarognak el a fent említett rovarok), elrejtjük kint a mezőn az árvácskát, de az sem teljesen biztos taktika.
Az a lényeg, semmilyen más árvácskának a virágpora nem keveredhet a kísérletbe, csakis fajtaazonos virágpor.