Érdekességek

Ezen a helyen speciális kertészeti titkokat szeretnék megosztani az érdeklődővel!.

Oltás

Ez egy klasszikus szaporítási eljárás, melyet a faiskolákban évszázadok óta alkalmaznak. Általában vad, élvezhető gyümölcsöt nem termő növények csemetéiből (alanyok) az oltás után értékes, nemes növényeket nevelhetünk. Oltásnak nevezzük mindazokat az eljárásokat, amikor rügyet, hajtást, vesszőt, ágat, gallyat növesztünk össze.

Oltás típusok:

fás oltások:

  • párosítás
  • nyelves párosítás
  • angol nyelves párosítás
  • hasíték oltás
  • nyerges hasíték oltás
  • javított hasíték oltás
  • fordított hasíték oltás
  • ék oltás
  • hasítékoltás csúcsrügybe
  • hasítékoltás elágazásba 
  • nyerges lapozás
  • nyelves lapozás
  • táskás lapozás
  • mélyített lapozás 
  • oldallapozás
  • rügylapozás
  • kecskeláb oltás
  • összenövesztés
  • mélyített összenövesztés
  • nyelves összenövesztés
  • áthidalás oldalékezéssel
  • héj alá oltás
  • csukaszáj oltás
  • sípolás és ablakos oltás

zöldoltások:

  • Czeiner-féle oltás
  • köszméte zöldoltása
  • csöves oltás
  • zöldpárosítás bütyökben vagy íz közben
  • hajtás összenövesztése hajtással       
  • hajtás összenövesztése vesszővel
  • szőlő szemlapozása hajtásra
  • hajtások ékoltása

lágyszárú növények oltása:

  • kaktuszfélék oltása
  • csíranövények oltása

Szemzés

Valójában a szemzés is egyféle oltás, de mivel a gyümölcsfaiskolákban nevelt oltványok több mint 95 % - át szemzéssel állítják elő, külön bekezdésben tárgyalom. Néha azon elmélkedem reálisabb volna, ha gyümölcsfa oltványok helyett gyümölcsfa szemezvényekről beszélnénk.
A faiskolákban az alanyok szemzését általában július-augusztus hónapban végzik el.
A növekedésben lévő alany héja alá egyetlen szemet - ez egy beérett rügy az alatta lévő kis hajtásdarabbal – helyezünk be.

Szemzés típusai:

  • alvó szemzés (a következő tavaszon hajt ki a rügy).
    • pattintott
    • fás szemzés
    • tasakos szemzés
    • ’csip’ szemzés
  • hajtó szemzés ( rózsáknál )
  • félfás hajtások szemzése ( bogyósok, főleg egres esetén)

Dugványozás

Levágott növényrészt (levél, szár, hajtás, gyökér) gyökereztetünk arra alkalmas körülmények között. A növények egyik része szaporítható ezzel a módszerrel.

Bujtványok előállítása

Bizonyos növények talajba lehajtott, földdel letakart (bujtatott) vesszeje vagy más része meggyökeresedik. Ezt a gyökeres növényi részt vágjuk le az anyanövényről.

Magvetés

Eleve elrendelt természetes szaporítási mód. A csonthéjas növények (őszibarack, cseresznye, meggy, kajszi, mandula, szilva stb.) alanyai a faiskolákban főleg magcsemeték, melyeket magtermő ültetvényből származó magokból nevelnek. A kereskedelemben kapható díszfák (vérbükk, vérszilva, japán cseresznye, japánjuhar stb.) és cserjék (nemes orgona, magnólia, rózsa, stb.) egy része oltvány, melyeket gyakran vad fák magcsemetéjére oltunk.  A zöldségek és egynyári virágok nagy részét magvakkal szaporítjuk.

Tőosztás

Számtalan kisebb méretű, arra alkalmas szervezetű növényt szaporíthatunk így. Éles eszközzel feldaraboljuk földlabdával együtt a növényt úgy, hogy a föld feletti részekhez elegendő méretű gyökérzet is tartozzék (aster, csicsóka, yukka, kakukkfű, hosta, sedum, stb).

Szaporítás sarjakról

Bizonyos növények (aloe, málna, meggy, téli sarjadék hagyma) hajlamosak sarj (fióknövény) képzésre. Ezeket szakszerűen le kell választani az anyanövényről és el kell ültetni.

A gyöktörzs elosztása

Minden esetben egészséges részeket, sterilizált eszközökkel daraboljunk fel, így elkerülhető a rothadásos betegségek elterjedése. Gyöktörzzsel (rizóma) szaporítható növények például a tündérrózsa fajták, páfrányok, gyömbér, gyöngyvirág, achimenes, canna, agapanthus, kála és az írisz fajták. Amennyiben egészséges utódnövényt szeretnénk, ügyeljünk arra, hogy a szárrészen elegendő gyökér és rügyképződmény is legyen.

Indanövény szaporítása

Ez egy egyszerű ivartalan szaporítási mód, hiszen emberi beavatkozás nélkül teljes, életképes utódnövények képződnek. Indával szaporítható növények például az erdei szamóca, a földieper félék, az ajuga fajták, vagy a csokros inda. Az indanövény lemetszésekor mindig ügyeljünk arra, hogy az utódnövényhez néhány centis inda-rész maradjon.

Szaporítás hagymáról

Ez a hagymás növények (tulipán, jácint, nárcisz, liliom, amarillisz, stb.) kézenfekvő ivartalan szaporítási módja. Az apró hagymákat leválasszuk és egyesével hagymaiskolába ültetjük, ahol zavartalanul továbbfejlődhetnek.
Az orchideák egy része pseudo hagymákkal szaporítható.

Szaporítás gumóról

Ez a gumós növények (begónia, eranthis, szellőrózsa, ciklámen, oxális, gloriosa stb.) ivartalan szaporítási módja. Az apró gumókat egyesével gumóiskolába ültetjük, ahol biztonságosan elérik a virágzáshoz szükséges méretet.

Szaporítás hagymagumóról

Ez a hagymagumós növények (krókusz, gladiolus, cholchicum, watsonia, fresia, ixia, egyes írisz fajták stb.) ivartalan szaporítási módja.

Gumószerű gyökerekkel szaporodó növények

Dahlia, eremurus, ranunculus, clivia, alstromelia, comellina, stb.

Húsos gyökerekkel szaporodó növények

Pl. hemerocallis, peonia fajták.

Merisztéma tenyészet

Minden esetben steril laboratóriumi körülmények között, speciális táptalajon történik. A merisztéma (hajtáscsúcs) gyorsan osztódó sejtekből áll, ezt darabolják fel, majd továbbnevelik a darabokat, így rövid idő alatt igen sok utódnövényt állítanak elő.

Faiskola

A faiskolákban gyümölcsfák, szőlőfajták, díszcserjék, díszfák és fenyőfélék szaporításával, nevelésével foglalkoznak.

Törzsültetvény

Ivartalan szaporító részeket produkáló (szemző hajtás, oltóvessző, dugvány stb.) törzskönyvezett növények ültetvénye. Itt az előírt növényegészség-ügyi szabályok szigorú betartásával ápolják az egyedeket (törzsfákat), melyek pontosan és időállóan jelölve, beazonosítva vannak.

Keresztezés

Ivaros szaporítási mód, nemesítési eljárás, amikor az egymással párosított állatok, az egymással beporzott apa és anya növények eltérő fajtához tartoznak. Az ember a történelem során szándékos keresztezések sokaságát végezte el, az utódok közül pedig kiszelektálta a számára legelőnyösebb, továbbszaporításra érdemes egyedeket. A folytonos keresztezési és szelektálási folyamat eredményeképpen alakultak ki a ma közismert háziasított állat és növényfajták.
Hogyan történik ez a gyakorlatban? A keresztezni kívánt apa és anyaállatot a megfelelő szempontok szerint kiválasztják, biztonságosan elkerítik a párosodás időpontjában, így a párzás és a szaporodás folyamata is kontroláltan történik.
Növénynemesítésben ugyanezen elv szerint történik a fajták keresztezése. Természetesen a virágokat más módszerekkel kell biztonságos módon izolálni, pl. zárt növényházakban történik a virágoztatás és a megporzás. A szabadban a kiválasztott bimbókat, vagy bimbós növényi részt finom szövésű anyagokkal kötözik be, amelyeken sem a legkisebb rovarok, sem az idegen virágporok nem tudnak átjutni (tüllzacskók és tüllzsákok, muszlinzacskók és muszlinzsákok). További problémát jelent keresztezés esetén az anyanövény saját pollenje, ezért mielőtt még a porzsákok kinyílnának, minden egyes porzót el kell távolítani a bibe mellől. A lényeg az, hogy ez esetben is teljesen kontrollált az egész folyamat.

Anyanövény

Olyan kiválasztott egyedek, melynek részeit továbbszaporításra használja az ember abból a célból, hogy tovább örökítse az anyanövény tulajdonságait.
A gyümölcsfa-iskolai, szőlőoltvány-iskolai, díszfaiskolai termesztésben a szaporításra kiválasztott anyanövényeket törzsfáknak nevezzük. A törzsfaiskolákba kizárólag ellenőrzött anyanövényeket (törzsfák) telepítenek és tartanak fenn.
A gyakorlatban az évelő és lágyszárú növények ivaros és ivartalan továbbszaporítása is hatóságilag ellenőrzött anyanövényekről történik.